2006. augusztus 20-án, vasárnap hatalmas orkán csapott le a fővárosra este kilenc óra körül. Szinte percre pontosan akkor, amikor elkezdődött a tűzijáték, amelyet közel másfél millió ember akart élőben megnézni. A hirtelen feltámadó, erős, 80-100 kilométer per órás szél és a nyomában érkező sűrű zápor miatt sokan azonnal hazaindultak volna.

Ez pedig szikraként lobbantotta be a pánikot, így a belvárosban, a rakpartokon, a budai várban összegyűlt tömegben és a Dunán is katasztrófába torkollott az ünnepség.

A szemtanúk szerint a viharban „igazi világvége hangulat” volt. A tűzijáték miatt a közvilágítást lekapcsolták, de nagy szél miatt az eső szinte vízszintesen esett, így látni alig lehetett. A tetőkről cserepek, a kitört ablakból üvegszilánkok hullottak a járdákra, az autókra dőlt fák által beindított szirénák vijjogtak, a budai hegyekről pedig patakokban zúdult le a víz.

A tűzijáték az ítéletidő ellenére végig lejátszódott, igaz, a rakéták fellövését a vihar kitörése után egy rövid időre szüneteltették, de ahogy a szél és az eső elcsendesedett, folytatták. A kialakult káoszban a későbbi jelentések szerint

összesen öt ember halt meg, és több mint háromszázan megsebesültek.

Két ember egy utcai elárusító budai bódénál halt meg, amikor arra rádőlt egy fa. Az egyikük egy 12 éves kislány volt, a másik egy 40 év körüli férfi. Egy 54 éves nő családjával egy gyorsétterembe menekült, és ott kapott szívrohamot. Sokan nézték a tűzijátékot a Dunán álló hajókról. Az egyik motorcsónak a hatalmas szélviharban hajónak ütközött, onnan többen a vízbe estek. Bár több embert ki tudtak menteni a vízből közülük, egy ekkor eltűnt házaspár tagjainak már csak a holttesteit találták meg napokkal később a Dunában.

Mi okozta a tragédiát?

Összességében ma már lehet tudni, hogy a súlyos szervezési hiányosságok miatt nem sikerült időben leállítani a rendezvényt, a tragédiát pedig számos szerencsétlen körülmény együttállása súlyosbította:

• Félrement előrejelzés: a vihar hirtelen jött, nagyon erős volt, és bár a meteorológiai szolgálat előre jelezte, hogy épp a tűzijáték idején érheti el Budapestet a zivatarzóna, a prognózis nem volt elég konkrét, és nem is ért el időben a megfelelő szervekhez. Az erről szóló e-mailt a katasztrófavédelemnél már senki nem olvasta, az OMSZ pedig hiába nem kapott visszajelzést, nem próbálta meg másként felvenni a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel.
• Pánik és sötét: amikor kitört a vihar, rengetegen indultak volna haza egyszerre, ráadásul a sötét és az eső miatt alig lehetett látni, ebből szörnyű tömegjelenetek lettek. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a pánikba eső embereket nem tájékoztatta és nem irányította senki. Nem voltak látható jelzések a menekülési útvonalakról, és a rendőrök sem tudtak felvilágosítást adni. Csak a szerencsének köszönhető, hogy bár többen elestek, senkit nem tapostak halálra.
• Nem volt elég mentő: 12 esetkocsi volt eredetileg a helyszínen, később még 40 mentőautót küldtek ki a vihar miatt a helyszínre. A mentést nehezítette, hogy a mentőautók a tömegben csak nehezen tudták megközelíteni a sérülteket, ráadásul koordinálni kellett a pánikszerű, sokszor ugyanazon eseményre vonatkozó bejelentéseket.
• Túl sokat telefonáltak volna egyszerre: a menekülő, pánikoló emberek hiába próbáltak segítséget hívni, a mobilhálózatok nem bírták ezt a terhelést. Ha valakinek mégis sikerült hívást indítania, ott volt a következő gond: a segélyhívó diszpécserközpont sem győzte fogadni az egyszerre nagy számban érkező hívásokat, későbbi jelentések szerint volt, hogy több mint ötvenen vártak egyszerre kapcsolásra.
  
  

  Ki volt a felelős?

  Az utólagos értelmezések alapján többen is leállíthatták volna a tűzijátékot, de a közelgő viharról nem tudott sem a Miniszterelnöki Hivatal illetékese, sem a katasztrófavédelem, csak a rendőrséghez jutott el az információ, ők viszont nem állíthatták le a rendezvényt. Bár a felelőskeresést szinte azonnal követelte mindenki, mivel akkoriban nem egy kézben futott össze a tűzijáték szervezése (nem létezett a ma ismert operatív törzs), a tragédia után egyből megindult az egymásra mutogatás.

  A történteknek nem lett hivatalosan kimondott, egyszemélyi felelőse. Az ombudsmani hivatal arra jutott, hogy mivel a rendezvényt a Miniszterelnöki Hivatal rendelte meg, ez a szerv volt az elsőszámú felelős. A kormányzati vizsgálat viszont mást állapított meg:

  • felelősségre vonták, és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét;
  • fegyelmit kapott a riasztásokat kiadó meteorológus, amiért nem győződött meg arról, hogy a riasztásokat fogadták-e;
  • és fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatalnak a rendezvényért felelős osztályvezetője is.

  A katasztrófavédelem ügyeletvezetőjéről később aztán azt is megállapították, hogy nem követett el szolgálati mulasztást, így őt rehabilitálták.

  Az áldozatok állami kártérítése ugyanakkor egészen a második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerüléséig nem történt meg. A fideszes vezetésnek viszont az egyik első intézkedése volt az a határozat, amely a 15 évvel ezelőtt katasztrófába torkolló tűzijáték áldozatainak (és a 2006-os tüntetések vétlen áldozatainak) kártalanításáról is szólt. A magyar állam végül összesen 250 millió forintot fizetett ki. Az öt halálos áldozat esetében 23 hozzátartozóösszesen negyvenkétmillió forintot kapott. Négyen a sérülésük súlyossága miatt nem egy összegű kártérítést, hanem járadékot kapnak az államtól 2010 szeptemberétől.
  
  
  
  

  Mi változott azóta?

  Az augusztus 20-ai tűzijáték alatt idén már 80 mentőegységet és közel 400 mentőst vezényelnek a Margit híd és a Petőfi híd közötti Duna-szakaszra. Az Országos Mentőszolgálat térképe szerint a folyót itt szinte körbefonják majd a mentőautók. A katasztrófavédelem 117 tűzoltóval, 13 tűzoltóautóval, két hajóval, kilenc csónakkal és egy emelőkosaras járművel készül az esti ünnepségre. A 2006-os, öt halálos áldozattal járó katasztrófa után ugyanis egy sor előírást szigorítottak:

  • megemelték a tömegrendezvények biztosításához szükséges mentőegységek számát, sőt helyszíneire mobil betegellátó ambulanciákat is telepítenek,
  • már rendőrök és biztonsági őrök vigyázzák a mentők haladására kijelölt útvonalakat,
  • a tömegrendezvények hangrendszerét ma már alkalmassá kell tenni arra, hogy vészhelyzet esetén onnan a tömeget irányító utasítások, segítségek elhangozhassanak,
  • mindenhol egyértelműen jelezni kell, merre lehet elhagyni a helyszínt,
  • és a tűzijátékok idején az Országos Meteorológiai Szolgálat félóránként ad jelentést.

  És ami talán a legfontosabb, 2006 óta a tűzijáték szervezéséért és lebonyolításáért egy operatív törzs felel. Ez azt jelenti, hogy egy helyre kell befutnia az összes információnak, ugyanis a rendőrségtől kezdve a katasztrófavédelmen, a honvédségen, és a mentőszolgálaton keresztül egészen a meteorológiai szolgálatig bezárólag minden érintett szerv emberei ugyanott ülnek. Sőt, ezúttal a koronavírus elleni védekezés miatt 2020 januárjában felállított, ma már híresebb operatív törzs tagjainak egy része is ott lesz majd ebben a szobában.

https://telex.hu/belfold/2021/08/20/2006-augusztus-20-tuzijatek-katasztrofa-vihar-15-eve